Orosháza anno
|
Orosháza egy 1886-os katonai térképen
és a századforduló környékén.
|
Orosháza1938
Története: Ezen a néven a harmadik falu Békésvármegye délnyugati szögletében. Az elsőt 1596-ban a törökök, a másodikat 1705 táján rác rablók pusztították el. A mai Orosházát dunántúli (nagyrészt a tolna-megyei Zombáról jött) evangélikus vallású magyar telepesek alapították 1744-ben. Ezek eleinte sok harcot vívtak a szomszédos hódmezővásárhelyiekkel, kik a Harrucker uradalom által telephelyül kijelölt Orosháza pusztáin legeltettek. A vásárhelyi pásztorok szilaj lovakat, marhacsordákat hajtottak a jövevények sátraira, sőt apró sárházaikat is többször szétrombolták. Komoly kárt azonban nem tettek, mert az eredeti 70 családból álló kis telep alig 200 esztendő alatt Magyarország legnagyobb falujával fejlődött. Fekvése: Békésvármegye Orosházi járásban, Budapesttől kb.180, Csabától 35, Hódmezővásárhelytől 30, a csonka ország határtól kb. 35 kilométerre. Tengerszintfeletti magassága általában 91 méter. Határában a legmagasabb pont a Dedenkő, (101 méter a színt felett) legmélyebb pontja a kis szik néven ismert mocsár, (egy kiszáradt folyómeder), 86 méter. Területe: Határa két részből áll: a 17.453 katasztrális hold nagyságú Orosházából és a tőle kb. 15 kilométerre északra fekvő különálló, 2.904 kat. Hold kiterjedésű Kiscsákóból. A község körül elterülő határrész kelet-nyugati irányban megnyúlt szabálytalan sokszög. Arma-méter legnagyobb szélessége 1200 méter – 18100. Az összesen 20.357 kat. holdnyi terület művelési ágak szerint így oszlik meg: Szántóföld 16.578, kert 800, rét 219, szöllő 79, legelő 772, erdő 87, nádas 111, földadó alá nem eső terület 1.685 (ebből belterület 1033) katasztrális hold. Népesség: (az 1930 évi népszámlálás szerint) 25.148. Csonkamagyarország városai között lélekszám szerint a Mezőtúr és Karcag között a 37. helyet foglalja el. Ebből 16.000 lakik a községben, 9.000 a tanyáikon. A lakosság 99 százaléka magyar. Az alig 1 százalékot kitevő idegen anyanyelvű így oszlik meg: (1930-ban) 66 német, 97 tót, 63 oláh, és 34 egyéb nemzetiségű. Foglalkozás szerint: (1920-as adatok) így oszlik meg a népesség: Mezőgazdaság 12.817 (53 százalék), ipar 6.117 (25 százalék), kereskedelem 2.109 (8,7 százalék), közlekedés 943 (3,9 százalék), szabadfoglalkozás 949 (3,9 százalék), napszámos 604 (2,3 százalék), házi cseléd 548 (2 százalék), nyugdíjas és magánzó 2.519 (11 százalék), egyéb 262 (1 százalék). Vallásfelekezet szerint: ág. Evangélikus 15.406, romai katolikus 5.970, református 2.165, zsidó 721, görög katolikus 114, görög keleti 141, unitárius 195, nazarénus 172, baptista 13, adventista 4, mohamedán 2, felekezeten kívül 34. Közigazgatása: Békésvármegye. Székhely: Gyula Orosháza járási székhely. Az orosházi járáshoz a következő 9 község tartozik: Orosháza, Tótkomlós, Csorvás, Gerendás, Békéssámson, Pusztaföldvár, Szentetornya. Forrás: Orosházi Útmutató Betűsoros Lak- és Címjegyzék 1938 |
