1. rész
Az előttünk álló hetet egy zseniális, ám mégis kicsit megosztó személyiségnek és az általa létrehozott építményeknek szenteljük. Egy élete végéig írástudatlan, ennek ellenére egy a szakmájára termett, hihetetlen üzleti érzékkel rendelkező, fáradhatatlan szorgalmú és teherbírású személyről lesz szó, aki a legmagasabbra szárnyalva zuhant alá a legmélyebb poklokba. Talán már van is köztetek olyan aki ráismert, Gémes Ferenc egykori molnársegédből lett malomtulajdonosra.
3. rész
Az országban legalább 500 orosházi asszony kovászolta, kavarta, dagasztotta szakította, vetette, sütötte a „Gémes-féle" orosházi házikenyeret.
4. rész
A Schweighoffer- féle első malom leégése után gyorsan talpra állt. Minden”arannyá” válik a kezei alatt. Sorra aratja a hazai és határon túli szakmai elismeréseket. Felesége révén csinos örökség is növeli a Gémes vagyont. Aki korábban csak mosolygott az írástudatlan Mindszentről érkező fiatalemberen, most az is a kegyeit kereste ahol csak lehetett,mert befolyásos ember lett belőle. Nagyvonalú, ugyanakkor az adakozás sem állt messzire tőle. Aztán 1909-ben másodjára is leég a malom. Természetesen kétségbeesésre semmi ok, hiszen a biztosítótársaság ismét szép kártérítést fizet.
5. rész
A második tűzeset után történt az igazi kivirágzás, legyen szó sütödéről, fürdőről avagy palotáról. Merthogy az utóbb említettek ekkor épültek fel. A palota már a nevében is igazi kihívás volt az irigyek számára. Volt abban táncterem méretű konyha, billiárdterem, külön dohányzó, a bútorokat külföldről hozatták. A fürdő is a magyar vidék legszebb uszodája volt, csak a kolozsvári érhetett fel hozzá. Itt a szegényekre is gondolt, hiszen számukra voltak ingyenes napok. De Ferenc igazi gyengéje a sütöde volt, ahová férfiember őrajta kívül a lábát sem tehette be. Ötvenhét városban volt önálló Orosházáról irányított Gémes-féle házikenyér sütöde. Aztán mit ad Isten, a malom harmadjára is leég...
befejező rész.
Gémes az utolsó égés előtt a malmot, olyan óriási összegre biztosította, amit egyetlen hazai társaság sem mert bevállalni. Így aztán egy londoni biztosító volt a kártérítés elszámolója. Vannak korabeli források, melyek egyenesen négy tűzesetről tudnak, ám a tényleges valóság számunkra sosem derül ki. Tény azonban, hogy a hatalmas fényűző háztartás, az óriási költekezés, kifizetetlen számlák tömegét tornyosította a feje fölé. És ha ez még mind nem lenne elég , a legnagyobb bajt rá nézve, az éveken keresztül meghamisított könyvelés hozta volna. A színvallás elől, családját itt hagyva, egyedül menekült el az országból. A bolyongások végállomása Cleveland volt, ahol magyarok támogatásával megnyitotta orosházi kenyérrel hirdetett üzletét. A föld amiben a búza termett és persze az ebből őrölt liszt azonban nem a híres hazai minőség volt, így a vállalkozás csúfosan megbukott. 1915-ben hirtelen érte a halál. Ilyen szomorú vége lett hát, egy kiemelkedő üzleti érzékkel megáldott, a szakma minden fortélyát a zsigereiben hordozó tehetséges embernek.
(Nelli)
Az előttünk álló hetet egy zseniális, ám mégis kicsit megosztó személyiségnek és az általa létrehozott építményeknek szenteljük. Egy élete végéig írástudatlan, ennek ellenére egy a szakmájára termett, hihetetlen üzleti érzékkel rendelkező, fáradhatatlan szorgalmú és teherbírású személyről lesz szó, aki a legmagasabbra szárnyalva zuhant alá a legmélyebb poklokba. Talán már van is köztetek olyan aki ráismert, Gémes Ferenc egykori molnársegédből lett malomtulajdonosra.
3. rész
Az országban legalább 500 orosházi asszony kovászolta, kavarta, dagasztotta szakította, vetette, sütötte a „Gémes-féle" orosházi házikenyeret.
4. rész
A Schweighoffer- féle első malom leégése után gyorsan talpra állt. Minden”arannyá” válik a kezei alatt. Sorra aratja a hazai és határon túli szakmai elismeréseket. Felesége révén csinos örökség is növeli a Gémes vagyont. Aki korábban csak mosolygott az írástudatlan Mindszentről érkező fiatalemberen, most az is a kegyeit kereste ahol csak lehetett,mert befolyásos ember lett belőle. Nagyvonalú, ugyanakkor az adakozás sem állt messzire tőle. Aztán 1909-ben másodjára is leég a malom. Természetesen kétségbeesésre semmi ok, hiszen a biztosítótársaság ismét szép kártérítést fizet.
5. rész
A második tűzeset után történt az igazi kivirágzás, legyen szó sütödéről, fürdőről avagy palotáról. Merthogy az utóbb említettek ekkor épültek fel. A palota már a nevében is igazi kihívás volt az irigyek számára. Volt abban táncterem méretű konyha, billiárdterem, külön dohányzó, a bútorokat külföldről hozatták. A fürdő is a magyar vidék legszebb uszodája volt, csak a kolozsvári érhetett fel hozzá. Itt a szegényekre is gondolt, hiszen számukra voltak ingyenes napok. De Ferenc igazi gyengéje a sütöde volt, ahová férfiember őrajta kívül a lábát sem tehette be. Ötvenhét városban volt önálló Orosházáról irányított Gémes-féle házikenyér sütöde. Aztán mit ad Isten, a malom harmadjára is leég...
befejező rész.
Gémes az utolsó égés előtt a malmot, olyan óriási összegre biztosította, amit egyetlen hazai társaság sem mert bevállalni. Így aztán egy londoni biztosító volt a kártérítés elszámolója. Vannak korabeli források, melyek egyenesen négy tűzesetről tudnak, ám a tényleges valóság számunkra sosem derül ki. Tény azonban, hogy a hatalmas fényűző háztartás, az óriási költekezés, kifizetetlen számlák tömegét tornyosította a feje fölé. És ha ez még mind nem lenne elég , a legnagyobb bajt rá nézve, az éveken keresztül meghamisított könyvelés hozta volna. A színvallás elől, családját itt hagyva, egyedül menekült el az országból. A bolyongások végállomása Cleveland volt, ahol magyarok támogatásával megnyitotta orosházi kenyérrel hirdetett üzletét. A föld amiben a búza termett és persze az ebből őrölt liszt azonban nem a híres hazai minőség volt, így a vállalkozás csúfosan megbukott. 1915-ben hirtelen érte a halál. Ilyen szomorú vége lett hát, egy kiemelkedő üzleti érzékkel megáldott, a szakma minden fortélyát a zsigereiben hordozó tehetséges embernek.
(Nelli)