A nyomdafesték illata
Az első orosházi nyomdák egyike, az 1875-ben alapított Bőhm és Társa volt, majd 6 évvel később megkezdte tevékenységét, az egészen az államosításig dolgozó Veres Lajos nyomdája is. Két évtized elteltével, a hétköznapi élet gyors ütemű változásai, valamint a lakosság politikára, közéletre való nyitott érdeklődése, egy egészen színes és fejlett sajtókultúrát teremtettek a községben. 1894-et írtunk a naptárban, amikor is a 16000 lelket számláló Orosháza, már 3 nyomdával és szintúgy 3 politikai napilappal, bizony országos viszonylatban is átlagon felülinek számított. A szakmának, a két világháború közötti időszak jelentette talán a legvirágzóbb éveket és ez volt azaz időszak is, amikor a legtöbb nyomdász működött egy időben a településen. Thomay, G.Szabó, Csillag, Pless N., Szépe, csak hogy néhányat említsünk.
Ebben a felfokozott versenyszellemű orosházi sajtóvilágban, a két vásárhelyi születésű nagy rivális, Dr.Mitlasovszky János - az Orosházi Friss Ujság - valamint Demartsik Ferenc, - az Orosházi Friss Hirek - laptulajdonosai, igencsak magasra tették a mércét a többi kiadó számára. A jog útvesztőiben remekül lavírozó - hisz ügyvédnek tanult - Mitlasovszky, vehemens természetéből fakadó, éles nyelvű írásainak köszönhetően, szinte minden nap valakit kínos helyzetek elé állított újságja hasábjain. Kritikus sorai elégtételeként számtalan, ám szerencsés végkimenetelű párbajt könyvelhetett el magának.
A kifinomultabb, nyomdásznak tanuló Demartsik Ferenc,ki a szakma fortélyait részben a tengeren túlról hozta haza, s miután önállósította magát, komoly gépesítésével igen hamar vetélytársává vált a helyi nyomdáknak. 1912-ben tevékenységét könyvkötő műhely létesítésével bővítette. A háború szűkös esztendeiben, lapjának megjelenését kénytelen volt szüneteltetni. A nagyon komoly felszereltség, valamint a tekintélyes készletek azonban, a békeidő beköszöntével, egy magabiztos újraindítást tettek lehetővé számára. Napilapja igen magas példányszámban teljesített, ezzel pedig megyei szinten is a legjobbak közé került. Fia, szakmai tudását a kitűnő családi vállalkozásban sajátította el, melynek eredményeként 1927-ben, megnyitotta könyv-és papírkereskedését a Győri Vilmos téren. Az elegáns könyvszalon, a legjobb ízlés szerinti berendezéssel, választékos kínálattal, valamint kölcsönkönyvtárral várta az olvasni vágyó közönséget.
Ebben a felfokozott versenyszellemű orosházi sajtóvilágban, a két vásárhelyi születésű nagy rivális, Dr.Mitlasovszky János - az Orosházi Friss Ujság - valamint Demartsik Ferenc, - az Orosházi Friss Hirek - laptulajdonosai, igencsak magasra tették a mércét a többi kiadó számára. A jog útvesztőiben remekül lavírozó - hisz ügyvédnek tanult - Mitlasovszky, vehemens természetéből fakadó, éles nyelvű írásainak köszönhetően, szinte minden nap valakit kínos helyzetek elé állított újságja hasábjain. Kritikus sorai elégtételeként számtalan, ám szerencsés végkimenetelű párbajt könyvelhetett el magának.
A kifinomultabb, nyomdásznak tanuló Demartsik Ferenc,ki a szakma fortélyait részben a tengeren túlról hozta haza, s miután önállósította magát, komoly gépesítésével igen hamar vetélytársává vált a helyi nyomdáknak. 1912-ben tevékenységét könyvkötő műhely létesítésével bővítette. A háború szűkös esztendeiben, lapjának megjelenését kénytelen volt szüneteltetni. A nagyon komoly felszereltség, valamint a tekintélyes készletek azonban, a békeidő beköszöntével, egy magabiztos újraindítást tettek lehetővé számára. Napilapja igen magas példányszámban teljesített, ezzel pedig megyei szinten is a legjobbak közé került. Fia, szakmai tudását a kitűnő családi vállalkozásban sajátította el, melynek eredményeként 1927-ben, megnyitotta könyv-és papírkereskedését a Győri Vilmos téren. Az elegáns könyvszalon, a legjobb ízlés szerinti berendezéssel, választékos kínálattal, valamint kölcsönkönyvtárral várta az olvasni vágyó közönséget.
1933-ban, a Kistemplom utcai
(Bajza u. sarok ) házuk helyére, Bokor Pál építési vállalkozó, létrehozta számukra a kor építészeti ízlésével remekül harmonizáló, belvárosi otthont.
(Bajza u. sarok ) házuk helyére, Bokor Pál építési vállalkozó, létrehozta számukra a kor építészeti ízlésével remekül harmonizáló, belvárosi otthont.
Az emeletet a tágas polgári lakótér foglalta el, a földszinten pedig maga a vállalkozás,azaz a nyomda és az utcafronti kiadóhivatal kapott helyet. A nyomdai repertoár igen széles skálát ölelt fel, hiszen a sajtón túl, egyházi kiadványok, képeslapok, iskolai értesítők, kották, évkönyvek és még ki tudja mennyi minden került forgalmazásra.
A magas szakmai színvonalat képviselő, jól felépített vállalkozás termékeny mindennapjaiba azonban, sajnálatos módon hirtelen beleszólt a történelem.
A háború alatt sokszor volt szorongatott helyzetben, mérsékelt politikai beállítású lapját később teljesen félreértékelték. A nyomdát 1945-ben államosították, majd 4 év múlva bezárták. Demartsik Ferencet 2 év letöltendő börtönre ítélték és ha ez még mind nem lett volna elég, 1950-ben berendezésétől megfosztva, gyönyörű otthonából is kilakoltatták.
Nincsenek megfelelő szavak, arra a méltatlan és egyben rendkívül kegyetlen eljárásra, melyben ezt a hihetetlenül értékes embert és családját részesítették.
Végtelenül szomorúan zárult tehát, egy fáradhatatlan, nagy tudású, szorgalmas tehetség életének utolsó fejezete. És ezzel együtt egy virágzó újságírás gyümölcsöző időszaka is a múlté lett.
(Nelli)
A háború alatt sokszor volt szorongatott helyzetben, mérsékelt politikai beállítású lapját később teljesen félreértékelték. A nyomdát 1945-ben államosították, majd 4 év múlva bezárták. Demartsik Ferencet 2 év letöltendő börtönre ítélték és ha ez még mind nem lett volna elég, 1950-ben berendezésétől megfosztva, gyönyörű otthonából is kilakoltatták.
Nincsenek megfelelő szavak, arra a méltatlan és egyben rendkívül kegyetlen eljárásra, melyben ezt a hihetetlenül értékes embert és családját részesítették.
Végtelenül szomorúan zárult tehát, egy fáradhatatlan, nagy tudású, szorgalmas tehetség életének utolsó fejezete. És ezzel együtt egy virágzó újságírás gyümölcsöző időszaka is a múlté lett.
(Nelli)
